Osvrt na izlet

Vulkanski visovi Balatona & špiljsko jezero Tapolca (Mađarska) 19.07.2025.                       

Vulkanski visovi Balatona – Špiljsko jezero Tapolca, 19. 07. 2025

Kada sam ugledala mogućnost planinarenja oko Balatona u ponudi Udruge, baš sam se obradovala. Ponudila sam i pomoć za prevođenje ako bude potrebno.

Malo sam brinula hoće li biti dovoljno prijavljenih za izlet ili će se morati otkazati – Mađarska nema planine, a najviši vrh je Kékes u Sjevernim srednjoj planini, u Matri. Uspoređujući s razinom Jadranskog mora, visok je 1015 metara, što je 18 metara niže od Sljemena.Dakle, članovima Runolista „balatonsko brdo“ nije izazov i možda nije privlačno kao izlet u Austriju ili Sloveniju.

Ipak, autobus se napunio, i ako se ne varam, bila je čak i lista čekanja.

Ovom prilikom želim zahvaliti Damiru što je, unatoč svemu, organizirao ovaj izlet. Uzeo je truda, otišao, pogledao okruženje i najavio put.

Na kraju, niti mi sudionici ne možemo se žaliti da nismo hodali – gotovo 15 kilometara, dvaput po 400 metara visinske razlike. Neki od nas su i brčkali u Balatonu i oprali od prašinu s puta, a oni koji nisu imali volju za tim mogli su uživati u vlastitom znoju.

Ali evo nekoliko riječi o samom izletu.

Prvo smo posjetili Tapolca podzemnu špilju s jezerom koja je otkrivena slučajno 1903. godine tijekom kopanja bunara. Danas je jedna od najposjećenijih atrakcija Mađarske. Njena posebnost je i to što se nalazi ispod grada.

Za obilazak posjetiteljskog centra bilo je potrebno sat i pol, od čega je 15 minuta trajala vožnja čamcem, što je svima bilo odlično.

Nakon vožnje u čamcima krenuli smo prema vulkanima. Od vulkanskih kupola koje se protežu uz obalu Balatona, osvojili smo samo prva dva, Badacsony i Gulács, dok smo Tóti-hegy ostavili po strani. Srećom, vrhove smo prošli kroz šume, pa je vrućina bila podnošljivija.

Nakon gotovo četiri sata aktivnog hodanja stigli smo do obale Balatona, gdje je svatko radio što je želio. Moglo se jesti, piti, kupati, ili jednostavno ležati na travi. Ponuda raznih ugostitelja je više nego dobra.

Sudjelovali smo u lijepom izletu koji mi je bio vrlo blizak srcu a sudeći prema fotografijama i reakcijama izgleda da se i drugima svidjelo.

Još jednom, hvala Damiru i njegovim pomagačima na lijepoj turi, strpljenju, upornosti i što su  omogućili da se upozna nešto novo, nešto drugačije…

Kristina Krijak

———–

A Balaton-felvidék vulkánikus képződményei – Tapolcai-tavasbarlang, 2025.07.19

Amikor először láttam az egyesület kínálatában a balatoni túrázás lehetőségét, nagyon megörültem. Felajánlottam a segítségemet is, hogy fordítok, ha szükséges.

Egy kicsit izgultam is amiatt, hogy majd nem lesz elegendő jelentkező a túrára, és le kell mondani. Magyarország nem rendelkezik hegyekkel, a legmagasabb csúcsa a Kékes  az Északi-középhegységben, a Mátrában található. Az Adriai-tenger szintjéhez mérve 1015 méter magas, ami 18 méterrel alacsonyabb, mint a Sljeme.

Tehát a Runolist tagjainak egy „balatoni domb” nem kihívás és talán nem is vonzó annyira, mint egy ausztriai vagy szlovéniai külföldi kirándulás. Ennek ellenére a busz megtelet, és ha jól tudom, még várólista is volt.

Ez úton is szeretném megköszönni Damirnak, hogy ennek ellenére megszervezte ezt a túrát. Vette a fáradságot, elment, megnézte a környéket és meghirdette az utat. Végül mi részt vevők sem panaszkodhatunk, hogy nem gyalogolhattunk eleget. Közel 15 kilométer, és kétszer 400 méter tengerszintkülönbség után, néhányan a Balatonban mostuk le az út porát, akik azonban nem kaptak kedvet hozzá, saját izzadságukban fürödhettek.

De néhány szó, magáról a kirándulásról.

Először a Tapolcai-tavasbarlangot látogattuk meg, amelyet 1903-ban fedeztek fel, véletlenül, egy kútásás során. Mára Magyarország egyik leglátogatottabb látványossága. Különlegessége még, hogy a város alatt helyezkedik el. A látogatóközpont megtekintése másfél órát vett igénybe, ebből 15 perc volt a csónakázás, ami mindenki tetszését elnyerte.

Ezután elindultunk a vukánok felé.  A Balaton közelében sorjázó vulkáni kúpok, a Badacsony, a Gulács és a Tóti-hegy közül mi csak az első kettőt hódítottuk meg. Közel négy óra aktív gyaloglás után elértük a Balaton partját, itt már mindenki azt csinált, amit akart. Ehetett, ihatott, fürödhetett, vagy csak egyszerűen a fűbe heveredett. Szerencsére a csúcsokat erdőkön keresztül közelítettük meg, így a hőség is elviselhetőb volt.           

Szép kiránduláson vehettünk részt, az én szívemhez nagyon közel állt. Remélem másoknak is tetszett, a fotókból és a reakciókból ítélve legalább is úgy tűnt. Köszönet Damirnak és a segítő vezetőinek a szép túráért, a türelemért, a kitartásért és hogy lehetővé tették, hogy megismerjünk valami újat, valami mást…                                                              

Kriják Krisztina